1 hónap - 1 tárgy - 1 régész

 
2017. októberében indította az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész című sorozatát a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma.
 
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
 
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
 
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
 
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.
 

 
 
 
2019. júniusban Kelényi Borbála történész ismerteti meg az érdeklődőket  Magyar Benigna, Kinizsi Pál özvegyének pecsétmásolatával.
 

 

Magyar Benigna, Kinizsi Pál özvegyének oroszlánt ábrázoló pecsétmásolata

Ltsz.:BTM 65.1741(Kumorovitz pecsétmásolati gyűjtemény)

Méret: 1,3 × 1 cm

Anyag: gipsz(az eredeti oklevélen a pecsét zöld viaszba van nyomva)

Kiadás éve: 1519

Eredetije: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Levéltár 24 371

 

A pecsét leírása: Kerektalpú pajzsban (heraldikai) jobbra ágaskodó oroszlán, amely mellső lábaiban valamilyen gömbölyű tárgyat tart. A pajzs felett talán felirat is volt (esetleg az asszony monogramja), azonban ez nem kivehető. A címeralak az asszony apjának, Magyar Balázsnak a címerét mutatja, és megtalálható a Benigna számára készített imádságos könyv második oldalán is (arany mezőben – heraldikai –balra ágaskodó oroszlán), férje – Kinizsi Pál – címere mellett.

 

Magyar Benigna korának híres asszonya volt. Apja, Adonyi Magyar Balázs Mátyás király fekete seregének hadvezére – valamint a felső (1462) és az alsó részek (1470) kapitánya,dalmát-horvát-szlavón bán (1470–1472, 1473–1474,1482–1483) és erdélyi vajda (1473–1475) –, aki korábbi alvezéréhez, a mai napig legendás hírű Kinizsi Pálhozadta feleségül leányát.Pál,akit kortársai „Herkules termetű embernek” írtak le, magas rangú tisztségeket töltött be: temesi ispán (1479), az alsó részek főkapitánya (1481), országbíró (1494) volt. Mindkét férfi a harcban mutatott erényeivelküzdötte fel magát. 1472-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek, azaz kölcsönösen egymást tették meg saját vagyonuk örökösének.

 

Benigna (nevének jelentése egyébként jóságos, kegyes) mélyen vallásos életet élt – ezt mutatja az asszony számára a nagyvázsonyi pálos kolostorban készített díszes, magyar nyelvű imakönyv is, amely ma Festetics-kódex néven ismert. Benigna és Pál házassága minden bizonnyal jól sikerült: ez az imakönyvben megőrződött, Kinizsi Pál egészségéért való fohászokban is tükröződik. Sajnos minden ima hiábavaló volt: 1494-ben Pál, majdnem másfél évtizednyi házasság után, agyvérzés miatt elhunyt. Gondos férjként már korábban elrendezte szeretett neje későbbi boldogulását, ugyanis végrendeletében a nagyvázsonyi várat és annak tartozékait feleségére hagyta., Benigna férje halála után felkereste az országos hírű, Szent Vér-ereklyét őrző bátai kegyhelyet, amelynek egy arany kereszttel díszített, arannyal gazdagon hímzett vörös bársony miseruhát ajándékozott (értékét 1526-ban 50 forintra becsülték).

 

Benigna első férje halála után hamarosan, a gyászév letelte után férjhez ment. Második férje Kamicsáci Mislenovics Horvát Márk királyi udvarnok idővel dalmát-horvát-szlavón bán lett (1507). Sajnálatos módon azonban Márk 1507-1508 környékén Zágrábban lovasbalesetben nyakát szegve életét vesztette. Benigna mindkét férjét a nagyvázsonyi pálos kolostorban temette el, sírköveiknek darabjai a mai napig fennmaradtak. Az asszony ekkor sem sokáig viselte az özvegyi fátylat: harmadszorra is férjhez ment, az ifjú Vázsonyi Kereki Gergelyhez, aki korábbi férjeinél jóval alacsonyabb rangú volt. Benigna továbbra is Isten iránt elkötelezett életet folytatott.1511-ben – gyermeke nem lévén – saját halála utáni, valamint elhunyt férjei lelki üdvéért birtokokat adományozott a nagyvázsonyi pálos kolostornak. 1513-ban szeretett nagyvázsonyi pálos testvérei újabb imádságos könyvet is készítettek számára (ma Czech-kódex néven ismert). Mind ez, mind a korábbi imakönyv arról tanúskodik, hogy Benigna tudott magyarul olvasni. Az asszony 1518-ban férjével, anyósával és más környékbeli nemesasszonyokkal Rómába is elzarándokolt. A harmadik házasság azonban nem lehetett boldog, Benigna 1519-ben ugyanis megölette hozományvadász, kicsapongó életű, erőszakos férjét: kidobatta a nagyvázsonyi vár ablakán. Tettéért fő- és jószágvesztésre ítélték, azonban apja és Kinizsi Pál érdemeire való tekintettel, valamint második férjének rokonai segítségével a halálos ítéletet elkerülte, és 1520-ban II. Lajos magyar király teljes kegyelmében részesítette.

 

Benigna asszony utoljára 1525-ben tűnik fel a forrásokban, sorsa a mohácsi csatavesztés – 1526. augusztus 26. – után ködbe vész. Annyit tudunk, hogy Szapolyai János 1527-ben a férjgyilkosság miatt hűtlennek nyilvánította, és az ekként koronára háramlott birtokait saját hívének eladományozta. Mivel valószínűsíthető, hogy a későbbiekben Benigna mindkét imádságos könyve a Nyulak szigetén (ma Margit-sziget) lévő apácakolostor tulajdonába került, felmerül a lehetősége, hogy az asszony bevonult a kolostorba – esetleg bűnéért feloldozást keresve.

 

Kelényi Borbála

 

 


 

Mini-interjú a cikk írójával